Karl Landsteiner (1868. június 14. – 1943. június 26.) osztrák biológus és orvos 148. születésnapjáról emlékezik a Google kezdő lapján a Google doodle-jávan, ami a Google ünnepi speciális emblémája. Karl Landsteinert 1901-ben felfedezte az emberi vércsoportokat, amiért 1930-ban megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Halála után megkapta a Lasker-díjat.

A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék (antigének, antitestek) alapján kategorizálják. Ma 29 ilyen rendszert fogad el a tudomány. A vérátömlesztés során csak az ABO- és az Rh-rendszereket veszik figyelembe, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást a donor vére és a transzfúziót befogadó között. Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, az 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Az RhD antigént  Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és rhesus majmok (Macacus rhesus)vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh−). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh−, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl